A gyermekgyógyászat gyakorlata, a szakmai fegyelemtől függetlenül, azon a diktumon alapul, hogy a gyermekek egyedülálló személyek, akik az emberi fejlődés folyamatában vannak, és nem kis felnőttek. A gyermekgyógyászat orvosi szakterületként kezdett megjelenni a XIX. Század végén, reagálva arra az egyre növekvő felismerésre, hogy a gyermekeknél általában tapasztalt egészségügyi problémák eltérnek a felnőtt lakosságtól.